Minden, amibe kezdek, minden, amit élek csak teljes gőzzel lehetséges. Nem tudok valamit, csak félgőzzel csinálni, vagy csinálom, de akkor teljes erővel vagy nem. A lovaglás valamiért nagyon döcögősen indult nálam, de a szenvedély izzott legbelül, hogy álmom valóra váltsam. Ahogy megfogalmaztam belső kívánságom, hogy egy valódi élményt, valódi lovat szeretnék megismerni, nem agyon tört lelkű robot lényeken tanulni, kívánság megteremtette formáját, hozzám rendelte azt a pacit, aki érez engem, és akivel én is összeillek. Új dimenziók nyílnak, éreztem mérhetetlen nagy szívének melegét, dobbanását, összekapcsolódásunk óta nagyobb belső erővel rendelkezem, a két szív ereje felszabadít, reményt sugall számomra, hogy valami jó és szép előhírnöke, és megalapozója.
Úgy vagyok vele, mint a sokáig éhező, mikor egy nagy tál finomságot tesznek eléje, hogy felteszem a kérdést nem álmodom-e? Ismét velem megtörtént egy csoda, ez a csoda létezése kitágítja lehetőségeim birodalmát, határtalanság élményével kecsegtet és új távlatok, képek merülnek fel bennem, új álmok veszik kezdetét, hiszen minden, amit lehetséges, megadott az élet és hiszem, hogy mindezt céllal, értelemmel, szeretettel tudom viszonozni. Minden tapasztalatom, meg kívánom osztani, azokkal, akik néha kétségbeesnek, elvesztik a reményt, csak hinni és akarni kell, hogy van egy világ, amiben szebb létezés, csodás álmok remegtetik meg a szívünket, és ezeket meg is tudjuk valósítani.
Kezdek hinni magamban, kezdem elfogadni, hogy céllal születtem, hogy kiválasztottak egy feladatra, mindig is tudtam, de kétségeim voltak, egyszerű kis gyengeségeim, elfedték előlem valódi lényem minőségét, de a lovamon keresztül visszatükröződik énem, és a látottak és tapasztaltak, felülmúlnak minden várakozást.
Lindus egy emberi családnál nevelkedett kiskora óta, így nem tudott megtanulni valódi társaitól sok viselkedési formát, és a benne lévő csodát, amikor új helyre került elnyomták a csorda domináns egyedei. Én is emberi családban nevelkedtem és Isteni részem tudata teljesen homályba veszett. Szívem tisztasága, erőm, nem volt érték, senki nem kutatta, sértett, dühös, sebzett énem, durcás makacs ellenállóvá tett.
Lindust is iskola lónak (robotnak) szánták, de nem tudták betörni, nem voltak képesek a benne lévő csodát megkaparintani és elpusztítani benne.
Ahogy az életem viszontagságain végigtekintek, bennem sem tudott megtörni a hit, az élet szeretete, és a remény, hogy valami szépért, valami nemesért kerültem ide a földre. Hiszek a tündérek csodás világában, hiszek a szeretet győzelmében, nem tudok beletörődni, feladni a reményt, hogy létezik valahol egy csoda, amit mi mennyországnak hívunk, és ez a világ megnyílik mindannak, aki be akar jutni oda. Linda is várta azt az embert, aki megérti, kitart, aki érzi az ő lényét, én is vágytam a magam feltámadására.
Megkaptuk a kegyelmet, megkaptuk a lehetőséget, hogy átadhassuk üzenetünket:
Soha ne feledd ki vagy!
Soha ne add fel!
Ne add be a derekad, még ha úgy tűnik is, hogy nincs remény!
Tarts ki!
Bírd ki!
Ébredj!
Vedd kezedbe sorsod irányítását!
Olvass továb......>>>
