Amit igyekszünk megvalósítani:

Biogazdálkodás, önellátás, életmód táborok szervezése /közös munka/

Közös tevékenységek:
rovásírás, fafaragás, kosárfonás, nemezelés, kenyérsütés, aszalás, íjászat, éneklés, kézimunkázás, befőzés, gyógynövény gyűjtés, madárodú készítés, és még sok más:) 

Fel szeretnénk építeni a saját bárkánkat! Igyekszem folyamatos, valós információval szolgálni, egy önfentartó gazdaság kialakításának hiteles történetével.

Igen nagy feladatba kezd aki saját erőből el szeretne indítani egy önfenntartó gazdaságot. A gazdaság helye mérete meghatározza az ott termelhető növények, állatok összetételét, mennyiségét, és az eltartható személyek számát. El kell dönteni, hogy a tervezésbe külső erő forrásokat is be akar valaki vonni, vagy, csak saját termelt javakra támaszkodik a kettő közt nagy a különbség, ugyanis ha csak azt fogyasszuk, amit megtermelünk, akkor lesznek dolgok, amikről le kell mondanunk. Mi igyekszünk saját erő forrásokra hagyatkozni, de a telepítés, és az állatok, eszközök beszerzése természetesen szükséglet,amit valakitől meg kell szerezni. Általános nézet, hogy egy ha fenntartása éves szinten 300 eft. Ha állat tartásra támaszkodik az ember, akkor jelentősen tudja javítani ennek az összegnek a mértékét, de csak abban az esetben, ha maga termeli meg a takarmányt, és maga műveli meg a földjét. Ez természetesen több föld igénnyel, és több eszköz igénnyel jár. Feltételeznünk kell a valós állapotot, hogy mindent, senki sem tud megtermelni önerőből (területi sajátságok, szakértelem, stb) , tehát, valamikből felesleget kell termeljen, hogy ezt csere alapnak felhasználhassa. érdemes tehát a profilt meghatározni, és annak a terméknek a legjobb feldolgozottsági szintjét elérni, mivel idény gyümölcsöt, növényt, rosszabb értéken tud értékesíteni, mint tárolt, vagy feldolgozott formában.

Minden gazdaságnál a beindításhoz kell a legnagyobb befektetés, ilyenkor soha nem elég a munka, és a pénz, és az idő. Tehát, ha önellátásra szeretne az ember készülni, akkor minden lehetséges segítség szükséges. kb 5 év után a helyesen felépített gazdaság már működő képes kell lenni, a fák elkezdik a termést ontani, a föld megmutatta magát, kialakult, hogy mit érdemes, mit lehet jól termeszteni.

Ebből az elgondolásból kiindulva, ha azt szeretnénk, hogy sok tiszta, megbízható minőségű élelmiszert termelő gazdaság épüljön, kell néhány anya gazdaság, ahonnan, a fiókákat táplálni tudjuk vetőmagokkal, fa csemetékkel, állat állománnyal, tapasztalatokkal. Célszerű a vállalkozó szellemű tagokat már meglévő, vagy induló helyekre csoportosítani, hogy ott a feladatokat közösen gyorsabban, jobban megoldják, lerövidítsék a kialakítás kemény munkáját, közben közösséggé formálódjanak, és ezek a közösségek tudják a következő falvak, alapanyagát kiadni. Mindíg a kovászt is a megkelt tésztából kiszakítjuk, és áttesszük az új kenyér alapanyaghoz. Eképp az ember, tudás, tapasztalat eszköz átadódik, ezzel serkentve az új közösség kialakítását.

Miért bió? A föld kizsigerelése már tény, az élelmiszer, tisztasága, az ember egészségével párhuzamosan tart. Amennyiben a gyermekeimet nem szeretném mérgezni, az édesanyánknak megfelelő anya természet mérgezése sem kívánatos. Másfelől, a biogazdálkodás megfelelő többlet tápanyagot ad ugyan annyi mennyiségű termékek összehasonlításakor, tehát, érdemes is ezeket fogyasztani. Az íz élmény pedig minden esetben egy fán érett, szeretettel elkészített termék esetén rendkívüli különbség.

A szükségletek listáját, nehéz meghatározni, hiszen családi, néhány családos, faluközösség, stb nagyban befolyásolja a számokat,és természetesen a komfort fokozat, amit ki szeretnénk alakítani, sem utolsó. Mi a magunk kezével készítjük a dolgainkat, és hamarosan leírom, a mi általunk telepített anyagok listáját.