Talajtakarás

Ősi bevált módszer a természettől:)

Az első évben amikor elkezdtük kitakarítani a rétünket, mindent igyekesztünk kiírtani, ami benne termett: csalán, vadszilva, kökénycsemete, somcsemete, természetesen ezek egy konyhakertben nem szokványos szereplők, és mi meg is tisztítottuk a kertnek szánt földdarabot. elvetettük a magocskáinkat, és egy hét mulva, amikor lementünk, álmélkodtunk, hogy a magok nyomát nem leljük, de az "ősdzsungel" visszatért. 

Elkezdtük ismét ...rotakapa gerblye, kigyomlálás....ismét elvetettük a magokat, és a történet egy hét mulva megismétlődött, azzal a változatossággal, hogymaradtak olyan felületek, amik  "tiszták" maradtak, de kiszáradt, rögös formában, amiben egy mag sem tudott kikelni.

Rengeteg gyomlálás következett, egy hét eső....kimaradt gyomlálás,...még egy hét eső...kimaradt gyomlálás...és a harmadik héten a méteres gaz közt kutattuk, hogy elvetett magjainkból maradt-e valami.

Ekkor találkoztunka a biogazda tanfolyamon, a Permakultúra módszerrel, és a talajtakarással is. következő dolgunk a kipróbálás volt, a kigyomlált gazt, és a vágott nyesedéket, a vetősorok közé terítettük, hogy a föld egyetlen része se maradjon szabadon. Nagy örömünkre a módszer nekünk is bevált. Hamarosan kialakultak a veteményes sorok, járóútnak a takarást használtuk, és növényeink földje nedves, tápanyaggal telt maradt. Azóta is minden szerves lebomló anyagot felhasználunk, és remek állapotú növények várnak hétről-hétre, locsolás permetezés nélkül:)