Alapvető igény a folyamatos mozgás. 5000 év háziasítás során nagymértékben romlott a lovak egészsége az emberi beavatkozás, a mesterséges körülmények miatt. 1984-94 köz a hasznosítási értékét elvesztett lovaknak 46,8-55,9%- a mozgásszervi problémában szenved.
Németországi statisztika szerint 1993-95 között a beteg lovak 83% sánta volt. Így veszítik el hasznosítási értéküket. Ebből eredően 1994-ben 600,000 lóból csupán 14,000 élte meg a 30-40 éves kort. A lovak mozgásszervi megbetegedései miatt magas az elhalálozás.
Natalija Aleksandrova 30 éve tanulmányozza a lovakat. Jelenleg a német országi pata rehabilitációs klinikán dolgozik. Tanulmányozta a vadlovakat és összehasonlította a háziasított lovakkal. Arra a következtetésre jutott, hogy a lovak genetikája a tenyésztés során mit sem változott, láb szerkezetük anatómiai sajátosságai és biológiai szükségleteik teljes mértékben megegyeznek.
Csupán a környezet változott.
A természetben folyamatosan és lassan változik a hőmérséklet. A lovaknak a hőszabályozása tökéletes: a.) bőr , b.) szőrzet, c.) szőr mozgatása, d.) artériák/tágulás-összehúzódás.
A hűtés általában nagyobb probléma, mint a fűtés. Nagy a veszély, ha az izzadt ló a meleg istállóban túlhűti magát. A ló anyagcseréje akkor tökéletes, ha folyamatosan mozog. Az erőltetett igénybevétel és a természetellenes istállózás mellett biztosítani kell a megfelelő, folyamatos mozgást.
Életmód
A lovak a természetben mindig társasában élnek. Idegrendszerük ennek megfelelően alkalmazkodott. Ménesi tartásban működik kellő képen az agykéreg és az anyagcsere. Így a megfelelő agyi és testi aktivitással biztosítható számukra az egészség.
Táplálkozás
A természetben rendkívül változatos az élelemforrás. Nyáron nagyobb az élelem tápanyag ellátottsága, ekkor képes a ló a tápanyagokat télire felhalmozni. Értelemszerűen tavasszal a friss zöld tartalmazza legnagyobb mértékben a hormonhatású anyagokat, mellyel az ivari ciklus beindul. A ló természetes körülmények között naponta átlagosan 18 óra hosszat táplálkozik. Viszonylag kicsi a gyomra, ezért folyamatosan kell ennie. A gyomorsav elválasztás folyamatos. A gyomor és bélcsatorna baktérium flórája úgy képes életben maradni, ha folyamatos a tápanyag ellátottság. Ha a lóval egyszerre nagy adag abrakot etetünk, azt nem képes teljesen megrágni (nedvesítés, roppantás). A szálast tovább rágja. A ló emésztő rendszere a gabonafélék között a zaboz képes legjobban hasznosítani. A különféle tápok az enzimek hiánya miatt nehezen szívódnak fel, így terhelve az emésztő csatornát.
Testtartás
A ló feje a természetben legtöbbet lent van. Izmait legnagyobb mértékben ekkor tudja ellazítani. A mesterségesen fentről (szénarácsból, vályúból) való etetés az egész szervezetére rossz hatással van.
Testsúly
A természetben fokozatosan és folyamatosan változik. Az átlagos testtömeg kg évszaktól függően változik. Ilyen tekintetben a hirtelen súlyváltozás az állat szervezetét nagymértékben megviseli. Viszont az állandóan azonos mértékű takarmányozás sem helyes. Az egészséghez szükséges az évszaktól függő, ingadozó testsúly. A passzív súlyváltozással a lovat a lovas súlya felkészületlenül éri, így a lábaknak nagy terhet kell elviselniük.
A paták és a víz
A természetben a ló patáját naponta éri víz a reggeli harmattal és az itatóhelynél. A szaru így tudja rugalmasságát megtartani.
Pihenőhelyek
A természetben a ló nyílt helyen marad. Nem húzódik barlangokba és egyéb zárt helyre. Ez megfigyelhető a legelőn tartott állatok esetében is, például amikor esik az eső. Mivel a szaru fehérjékből áll, istállózott, mesterséges körülmények között az ammónia pusztítja a patát. A patazsír gátolja a folyadék felszívódását.
Pata és talaj
A ló patája patkolás esetén a talajjal nem érintkezik. Ruházat és védő felszerelések a természetben nincsenek, kivéve a sár. Lábvédelem: pl. fásli a lábszáron. A lábtő izületig izmok nem találhatók. Bőr, ín és erek találhatók rajta. Az erek átmérője nyugalmi helyzetben kicsi. A munka előtti fáslizás nincs rá hatással, azonban amikor mozog, a fáslizás következtében az erek hirtelen nem tudnak kitágulni, így a pata vérellátása elégtelenné válik. A szívtől kiinduló artériák saját izmokkal, hogy a perifériás keringést elősegítsék. A vénáknak ezzel ellentétben nincs izomzatuk. Így, ha elszorítjuk, megszűnik benne a keringés. Ezért a vénák feldagadnak, visszeressé válnak. Mivel közel vannak a hajlító szalagoknál a csontokhoz, szorításnál még inkább a csontra nyomódnak, így okozva minden lépésnél dörzsölődést. Hosszú távon krónikus izületi és szalag gyulladáshoz vezet. Ezek az eszközök a ló mozgásszervén semmilyen védelmi funkciót nem töltenek be, viszont egészségét nagyban károsítják. Fontos tehát, hogy a ló ne legyen egyedül, folyamatosan mozogjon és táplálkozzon, …stb.
Anatómia
Pata, nyír, párta, csüd, lábszár csontok Súlyos pata deformációnál a belépő erek elzáródhatnak. A pata akkor egészséges, ha kívülről tökéletesen illeszkedő tokja a patacsontnak. Első pata szöge 45°, hátsó 55° , párta felől 30° .A patacsont (kell, hogy) határozza meg a pata formáját. Pata irha: vékony, függőlegesen elhelyezkedő lemezkék. Ez képzi (termeli) a szarut. (Mint az emberi körömágy.) A pata anyagcseréje a patairhán a hajszálérhálózatnak köszönhető. A fehérjék ezen keresztül választódnak ki, itt képződik a szaru. A lemezes patairha begyulladhat, ha fehérje dús takarmányt etetünk. A patacsont nem érintkezik a patával, lóg a patán. A laminális levelek tapadása által van felfüggesztve. Ha a patacsont beleesik a patába, akkor a laminális lapok gyulladása miatt válik el a szarutok. Ha a patát nem megfelelő terhelés éri, az a pataporc elcsontosodásához vezethet.
Forrás: https://www.lovasbirtok.eoldal.hu/cikkek/dr.strasser-fele-termeszetes-kormoles.html
